Sárosoroszi
Az erdélyi kapcsolatfelvétel 10. évfordulóján vettük fel a kapcsolatot egy kárpátaljai településsel, Sárosoroszival.Már 2010-ben ellátogatott hozzánk egy 11 fős csoport a júliusi falunapi programjainkra, a sárhidai csoport pedig 2010. augusztus 19-23. között tett látogatást a településen és Kárpátalján.
Sárosoroszi rövid bemutatása
A Beregszászi járás keleti peremén, a Borzsa bal partján egy 895 lelkes község, Sárosoroszi házai és templomtornyai fürödnek a késő tavaszi napsütésben, a falu határában pedig egy kisebb magaslat, a Kelemen-hegy emelkedik a Borzsa-havasról a Tisza felé futó folyó mentén, melyhez egy aranytól, ezüsttől csillogó legenda fűződik. A monda szerint 1711-ben, II. Rákóczi Ferenc utolsó, a közeli Salánkon megtartott országgyűlésével egy időben a kurucok a nevezett hegy gyomrában rejtették el a hazája elhagyására készülő nagyságos fejedelem kincseit. A legenda szavainak hitelt adva, az 1920-as évek végén egy vállalkozó szellemű, s anyagiakban sem szűkölködő királyházai lakos kutatni is kezdett a drágaságok után.
A Beregszászi járás keleti peremén, a Borzsa bal partján egy 895 lelkes község, Sárosoroszi házai és templomtornyai fürödnek a késő tavaszi napsütésben, a falu határában pedig egy kisebb magaslat, a Kelemen-hegy emelkedik a Borzsa-havasról a Tisza felé futó folyó mentén, melyhez egy aranytól, ezüsttől csillogó legenda fűződik. A monda szerint 1711-ben, II. Rákóczi Ferenc utolsó, a közeli Salánkon megtartott országgyűlésével egy időben a kurucok a nevezett hegy gyomrában rejtették el a hazája elhagyására készülő nagyságos fejedelem kincseit. A legenda szavainak hitelt adva, az 1920-as évek végén egy vállalkozó szellemű, s anyagiakban sem szűkölködő királyházai lakos kutatni is kezdett a drágaságok után. Alagutat vájatott a hegybe, ám nem talált semmit, s kedveszegetten abbahagyta a keresést. Meglehet, persze, hogy bele se vágott volna a hiábavaló munkába, ha ismeri a monda azon változatát, mely szerint nem sokkal Rákóczi kibujdosása után nehéz, vasalt szekerek álltak meg a Kelemen-hegy mellett, felpakolták rájuk a kincseket, majd kivitték azokat Lengyelországba, a nagyságos fejedelem után.
De mit is tudunk a község múltjáról?
- Még az 1200-as években történt, hogy telepesek érkeztek az akkor még vadban és halban roppant gazdag területre, kiirtották egy darabon az erdőt, s falut alapítottak azon a sárosoroszi határban található kis magaslaton, melyet a helybeliek Halomdombnak neveznek - meséli Sebi András, nyugdíjas iskolaigazgató, a KMKSZ helyi alapszervezetének volt elnöke. - 1966-ban ásatásokat is végeztek ezen a területen, s épületmaradványokra, tűzhelyekre, cserépedényekre és egyéb használati eszközökre bukkantak, melyek azt bizonyították, hogy valaha tényleg egy település állt ezen a helyen. 1241-ben azonban a tatárok elpusztították a falut, az elmenekült lakosok pedig beljebb húzódtak a Borzsa menti erdőbe, s ott, a község mai területén építették fel új otthonaikat.A középkori oklevelekben - Vruzy alakban - elsőként 1260-ban bukkan fel Sárosoroszi neve, melynek utótagja arra utal, hogy a helység első lakói betelepült orosz jobbágyok voltak, a "sáros" előtag pedig a táj lapályos, vizes jellegével hozható összefüggésbe, s tény, hogy a Borzsa - gyakori kiöntései során - rendre elborította a határ kisebb-nagyobb részeit. A település a XV. századig Ugocsa vármegyéhez tartozott, s csak ekkor került át Bereg kötelékébe. Legnagyobb részét az Oroszi család birtokolta, de az elmúlt évszázadokban a Kántor, a Borzsovai, a Szántói, a Báthory, a Jakcsi, a Sárkány és a Morvay famíliának is voltak itt földjei. 1530-ban lakói protestánsokká lettek, s a XIV?XV. században épült , középkori temploma azóta a református szentegyházak közé tartozik. 1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatárok úgy elpusztították a települést, hogy egy évvel a tragikus esemény után csak kilenc lakott ház találtatott a faluban. Azután újból benépesült a helység, majd felépült a Morvay-kastély, melyben 1703 kora nyarán, a dolhai csatát követően, két hétig lábadozott a sebesült Károlyi Sándor szatmári főispán, aki - akkor még labancként (később Rákóczi pártjára állt) - Dolhánál szétszórta, de meg nem semmisítette az Esze Tamás és Kis Albert vezetése alatt a nagyságos fejedelem fogadására induló, Verecke felé tartó kuruc sereget.
- Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros képviselői 1848 júniusában ugyancsak az említett kastélyban írták alá a Sárosorosziban lakó Törzsök József által megfogalmazott tízpontos petíciójukat - magyarázza Sebi András. -Törzsök azután, tiszti rangot kapva, részt vett a szabadságharcban, s el is esett az egyik ütközetben. De már a kastély sem áll, mert 1945 után, sajnos, lebontotta a szovjethatalom, a másfél hektáros, gyönyörű park évszázados fáit pedig kivágták, s a 20-szor 50 méteres virágház is megsemmisült.
A község 210 lakosa vett részt az első világháborúban, s közülük tizenöten hősi halált haltak. A második világháborúban tizenketten estek el, de jóval több áldozatot követelt a "málenykij robot". 1944 őszén a sztálinisták 84 férfit hurcoltak el a Gulagra, akik közül ötvenen odahaltak. A KMKSZ helyi alapszervezete 1989-ben kopjafát, 1991-ben pedig emlékművet emelt a tiszteletükre.
A falu nevezetes szülötte volt Lukács Sarolta, aki a Magyar Vöröskereszt elnökeként tevékenykedett az 1900-as évek elején, illetve Pógyor István, a Magyar Keresztyén Ifjúsági Egyesület főtitkára, aki Rákosi börtönében halt meg 1953-ban, továbbá Halász Gyula író, földrajztudós. 1972. április 13-án itt látta meg a napvilágot Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, s ugyancsak Sárosoroszi szülötte Gál Natália színművésznő.
- 1989-ben alakultunk meg, s jelenleg 220 tagunk van - tájékoztat Cséke Ilona, a KMKSZ-alapszervezet elnöke. - Elsősorban hagyományőrzéssel foglalkozunk, évről évre megszervezzük az újévi, a farsangi és az Anna-bált, megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről, ez év május 16-án pedig immár kilencedik alkalommal rendeztük meg a Mese, mese, mátka című járási magyar népmesemondó-versenyt. A rendezvényt kezdettől fogva támogatja a KMPSZ, s korábban, amikor még nem kaptunk pályázati pénzeket a megszervezésére, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete, valamint a helybeli vállalkozók segítségével bonyolítottuk le a versenyt. Szó van róla, hogy kétfordulós, megyei szintű rendezvénnyé alakítanánk át a vetélkedőt, ez ügyben tárgyalni fogunk a KMKSZ megyei vezetésével, s ha minden jól megy, a jövőben már a megye más járásaiból érkező versenyzőket is fogadhatunk itt.
A közelmúltban - Búbos kemence névvel - létrehoztunk egy hagyományőrző társadalmi szervezetet, mellyel a falusi turizmust szeretnénk fejleszteni. Két kemencét építenénk az általános iskola területén, bemutatnánk a turistáknak a sütés folyamatát, illetve megkínálnánk őket a kemencékben sült ételekkel. Emellett pályázatot nyújtottam be a teleház létesítésére, s remélem, az idén meg is valósul a tervünk. Ezenkívül a kirándulásokról sem feledkezünk el, már két ízben felkerestük a Szinevéri-tavat, jártunk a Sipot-vízesésnél, valamint a Visk alatti mesterséges tavaknál. Ami pedig a terveket illeti, szeretnénk emlékművet állítani az aradi vértanúknak, s egy emlékparkot is létrehoznánk a község neves szülöttei tiszteletére.
- Az általános iskolában jelenleg 19 tanár oktat 73 tanulót - mutatja be a tanintézetet Kovács Lajos igazgatóhelyettes. - Végzőseink közül sokan az egyházi líceumokban folytatják tanulmányaikat, elsősorban a Tiszapéterfalvai Református Líceumban, valamint a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumban. Emellett pedig többen is a Munkácsi Humán-Pedagógiai Főiskolán, a Munkácsi Mezőgazdasági Szakiskolában, a Beregszászi Szolgáltatási Líceumban, a közeli középiskolákban (Beregszászban és Nagymuzsalyban), valamint magyarországi szakiskolákban tanulnak tovább. Az érettségizettek pedig a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve a Debreceni Egyetemen szereznek diplomát.
Az átlaghoz képest kielégítő a felszereltségünk. Van informatikai, biológia-, matematika-, ukrán nyelv- és irodalom-szaktantermünk, három éve hét komputert kaptunk a járási oktatási osztálytól a számítástechnikai kabinetünkbe, emellett pedig televízióval, videomagnóval és CD-lejátszóval is rendelkezünk, s most tervezünk beszerezni egy írásvetítőt. A szemléltetőeszközöket részben a járási oktatási osztálytól kapjuk, részben magunk vásároljuk, sőt mi is készítünk magyar nyelvű szemléltetőket, a beregszászi magyar konzulátus pedig térképeket ajándékozott az iskolánknak. Könyvtárunk 3000 kötetet tartalmaz, a magyar nyelvű szépirodalmi kiadványokat magyarországi társadalmi szervezetek és magánszemélyek, köztük Sárosorosziból elszármazott volt falubelijeink adományaiként kapjuk, s a Kereszténydemokrata Néppárt is ajándékozott egy könyvcsomagot az intézményünknek.
Az utóbbi három év során iskolabútorokat kaptunk a járási oktatási osztálytól, két éve bevezettük a gázfűtést, tavaly újra cseréltük az iskola tetőszerkezetét, és átfedtük az épületet, az idén pedig új nyílászárókkal váltjuk fel a régieket. A járási oktatási osztálytól ígéretet kaptunk az új ajtók, ablakok beszerzésére. Emellett az iskola környezetét is szépítjük, sikeres pályázatunk eredményeként játszótéri elemeket állítottunk fel az udvaron, és díszfákat ültettünk el a tanintézet kertjében.
A római katolikus egyházközség 450-470 lelket számlál. Hat éve Lengyel Donát ferences rendi szerzetes pap jár ki hozzájuk Nagyszőlősről, hetente kétszer, pénteken és vasárnap keresve fel a falut. Péntek délután hittanórát tart (rajta kívül még két hitoktató foglalkozik a sárosoroszi római katolikus gyermekekkel), utána misézik, vasárnap pedig délben tartja a misét. A gyülekezet az 1990-es évek elején visszakapta a plébániát, s hosszú évekig ott bonyolították le a vallástanórákat, az elsőáldozás utáni agapét (szeretetvendégséget), valamint a farsangi bált. Ám a 2001-es árvíz úgy megrongálta az épületet, hogy le kellett bontani, s bár a Munkácsi Római Katolikus Püspökség támogatásával tető alá hozták az új plébániát, még hátravannak a belső munkálatok, melyek elvégzéséhez nem csekély anyagi eszközre lenne szükségük, így jelenleg az iskolában tartják meg a hittanfoglalkozásokat, valamint az egyházi rendezvényeket. Nagy problémát jelent, hogy kiapadt a plébánia telkén álló régi kút, s bár fúrtak egy újat, sem a víz mennyisége nem elegendő, sem a minősége nem megfelelő. Az utca többi telkén is hasonló vízproblémákkal küszködnek a lakók, így az lenne a legjobb megoldás, ha a futballpálya mellett fúrt kútból vezetnék be a vizet, csakhogy ez nem csekély pénzbeli ráfordítással járna, miközben, sajnos, nincsenek bőviben az anyagiaknak.
1992-1993 során került sor a templom utolsó teljes felújítására, a 2001-es árvíz idején viszont annyi nedvesség szívódott fel a falakba, hogy az áradás után ki kellett szárítani azokat. Ami pedig a terveket illeti, fontos elérendő cél a torony tetőszerkezetének a felújítása (a faanyagot már beszerezték, s fel is dolgozták szarufákká, illetve lécekké), a templom átfedése, az ajtók, ablakok kicserélése, valamint a padok felújítása.
Vruzy írásmóddal 1260-ban említik először a községet. XIV?XV. századbeli régi templomát a reformátusok 1530-ban foglalták el. Sárosorosziban a katolikus hitélet a XVIII. század végén élénkül fel újra. 1810-ig a tiszaújlaki plébániának volt fíliája. Helyi családok jótékonysága segítségével ekkor nyer kis templomot és válik plébániává. Korábbi fiókközségei között volt Verbőc, mely valószínűleg az előbb Kerepeczi, majd Verbőczivé lett családnak, illetve magának Verbőczi Istvánnak, az ország törvényhozásának egyik hatalmas tényezőjévé lett nádornak is szülőhelyéül szolgált.
A jelenlegi tágas templom püspöki adományból épült 1839-ben. Utoljára 1990-ben végeztek rajta belső felújítást. Két harangja van. A plébánia anyakönyve 1810 óta íródik.
Műemlékértékű, s ma is működőképes orgonája Angster és fia pécsi orgonaépítők munkája 1907-ből.
Július 26-án, Anna-napkor - lévén, hogy a templomot is Szent Anna tiszteletére szentelték fel - nagy búcsút tartanak, melyre a közelebbi-távolabbi helyekről egybesereglenek a hívek (tavaly például két autóbusszal jöttek az ungvári járási Téglásról). Több pap is részt vesz az ünnepi misén, s bár nem minden évben, de Majnek Antal püspök úr is gyakorta megtiszteli jelenlétével a rendezvényt.
- A református gyülekezet 370 tagot számlál - tájékoztat Tóth Jolán, az egyházközség pénztárosa. - A lelkészünk, Orbán Sándor Benéből jár át hozzánk pénteken és vasárnap. Péntek délután vezeti le a konfirmációi foglalkozást, a hétköznapi istentiszteletet, valamint a bibliaórát. Vasárnap délelőtt istentiszteletre, vele egy időben vasárnapi iskolai foglalkozásra, délután pedig ifjúsági órára, illetve a fiatal házasoknak tartott foglalkozásra kerül sor. A templomban megtartott istentiszteletek kivételével a többi, fent említett egyházi rendezvénynek, valamint a hittanóráknak az egykori parókia helyén épített óvoda ad otthont, ugyanis a gyermekintézmény vezetője a rendelkezésünkre bocsátotta az épület egyik termét. Nyaranta pedig gyermekhetet szervez a lelkész, a felesége, valamint a benei és a sárosoroszi hitoktató, melyre az egyik évben Benében, a másik évben Sárosorosziban kerül sor, s mintegy 130 gyermek vesz részt a rendezvényen.
Legutóbb 1992-ben újítottuk fel a templom külsejét, 2003-ban pedig a belsejét, az utóbbit részben pályázati pénzből, részben a gyülekezet adományaiból végeztük el, s ugyancsak egy pályázat eredményeként sikerült új kerítést állítanunk a régi helyébe. A földgázvezetéket már behúztuk a templom telkére, de egyelőre nincs pénzünk a gázfűtés bevezetésére, így hűvös időben hősugárzókkal fűtjük az Isten házát. Ami pedig a demográfiai helyzetet illeti, az utóbbi öt-tíz évben egy szinten mozgott a gyülekezet lélekszáma, ám az utóbbi időben - örvendetes módon - már több család is vállalkozik rá, hogy felneveljen két-három gyermeket.
A Beregszászi járás keleti peremén, a Borzsa bal partján egy 895 lelkes község, Sárosoroszi házai és templomtornyai fürödnek a késő tavaszi napsütésben, a falu határában pedig egy kisebb magaslat, a Kelemen-hegy emelkedik a Borzsa-havasról a Tisza felé futó folyó mentén, melyhez egy aranytól, ezüsttől csillogó legenda fűződik. A monda szerint 1711-ben, II. Rákóczi Ferenc utolsó, a közeli Salánkon megtartott országgyűlésével egy időben a kurucok a nevezett hegy gyomrában rejtették el a hazája elhagyására készülő nagyságos fejedelem kincseit. A legenda szavainak hitelt adva, az 1920-as évek végén egy vállalkozó szellemű, s anyagiakban sem szűkölködő királyházai lakos kutatni is kezdett a drágaságok után. Alagutat vájatott a hegybe, ám nem talált semmit, s kedveszegetten abbahagyta a keresést. Meglehet, persze, hogy bele se vágott volna a hiábavaló munkába, ha ismeri a monda azon változatát, mely szerint nem sokkal Rákóczi kibujdosása után nehéz, vasalt szekerek álltak meg a Kelemen-hegy mellett, felpakolták rájuk a kincseket, majd kivitték azokat Lengyelországba, a nagyságos fejedelem után.
De mit is tudunk a község múltjáról?
- Még az 1200-as években történt, hogy telepesek érkeztek az akkor még vadban és halban roppant gazdag területre, kiirtották egy darabon az erdőt, s falut alapítottak azon a sárosoroszi határban található kis magaslaton, melyet a helybeliek Halomdombnak neveznek - meséli Sebi András, nyugdíjas iskolaigazgató, a KMKSZ helyi alapszervezetének volt elnöke. - 1966-ban ásatásokat is végeztek ezen a területen, s épületmaradványokra, tűzhelyekre, cserépedényekre és egyéb használati eszközökre bukkantak, melyek azt bizonyították, hogy valaha tényleg egy település állt ezen a helyen. 1241-ben azonban a tatárok elpusztították a falut, az elmenekült lakosok pedig beljebb húzódtak a Borzsa menti erdőbe, s ott, a község mai területén építették fel új otthonaikat.A középkori oklevelekben - Vruzy alakban - elsőként 1260-ban bukkan fel Sárosoroszi neve, melynek utótagja arra utal, hogy a helység első lakói betelepült orosz jobbágyok voltak, a "sáros" előtag pedig a táj lapályos, vizes jellegével hozható összefüggésbe, s tény, hogy a Borzsa - gyakori kiöntései során - rendre elborította a határ kisebb-nagyobb részeit. A település a XV. századig Ugocsa vármegyéhez tartozott, s csak ekkor került át Bereg kötelékébe. Legnagyobb részét az Oroszi család birtokolta, de az elmúlt évszázadokban a Kántor, a Borzsovai, a Szántói, a Báthory, a Jakcsi, a Sárkány és a Morvay famíliának is voltak itt földjei. 1530-ban lakói protestánsokká lettek, s a XIV?XV. században épült , középkori temploma azóta a református szentegyházak közé tartozik. 1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatárok úgy elpusztították a települést, hogy egy évvel a tragikus esemény után csak kilenc lakott ház találtatott a faluban. Azután újból benépesült a helység, majd felépült a Morvay-kastély, melyben 1703 kora nyarán, a dolhai csatát követően, két hétig lábadozott a sebesült Károlyi Sándor szatmári főispán, aki - akkor még labancként (később Rákóczi pártjára állt) - Dolhánál szétszórta, de meg nem semmisítette az Esze Tamás és Kis Albert vezetése alatt a nagyságos fejedelem fogadására induló, Verecke felé tartó kuruc sereget.
- Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros képviselői 1848 júniusában ugyancsak az említett kastélyban írták alá a Sárosorosziban lakó Törzsök József által megfogalmazott tízpontos petíciójukat - magyarázza Sebi András. -Törzsök azután, tiszti rangot kapva, részt vett a szabadságharcban, s el is esett az egyik ütközetben. De már a kastély sem áll, mert 1945 után, sajnos, lebontotta a szovjethatalom, a másfél hektáros, gyönyörű park évszázados fáit pedig kivágták, s a 20-szor 50 méteres virágház is megsemmisült.
A község 210 lakosa vett részt az első világháborúban, s közülük tizenöten hősi halált haltak. A második világháborúban tizenketten estek el, de jóval több áldozatot követelt a "málenykij robot". 1944 őszén a sztálinisták 84 férfit hurcoltak el a Gulagra, akik közül ötvenen odahaltak. A KMKSZ helyi alapszervezete 1989-ben kopjafát, 1991-ben pedig emlékművet emelt a tiszteletükre.
A falu nevezetes szülötte volt Lukács Sarolta, aki a Magyar Vöröskereszt elnökeként tevékenykedett az 1900-as évek elején, illetve Pógyor István, a Magyar Keresztyén Ifjúsági Egyesület főtitkára, aki Rákosi börtönében halt meg 1953-ban, továbbá Halász Gyula író, földrajztudós. 1972. április 13-án itt látta meg a napvilágot Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, s ugyancsak Sárosoroszi szülötte Gál Natália színművésznő.
- 1989-ben alakultunk meg, s jelenleg 220 tagunk van - tájékoztat Cséke Ilona, a KMKSZ-alapszervezet elnöke. - Elsősorban hagyományőrzéssel foglalkozunk, évről évre megszervezzük az újévi, a farsangi és az Anna-bált, megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről, ez év május 16-án pedig immár kilencedik alkalommal rendeztük meg a Mese, mese, mátka című járási magyar népmesemondó-versenyt. A rendezvényt kezdettől fogva támogatja a KMPSZ, s korábban, amikor még nem kaptunk pályázati pénzeket a megszervezésére, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete, valamint a helybeli vállalkozók segítségével bonyolítottuk le a versenyt. Szó van róla, hogy kétfordulós, megyei szintű rendezvénnyé alakítanánk át a vetélkedőt, ez ügyben tárgyalni fogunk a KMKSZ megyei vezetésével, s ha minden jól megy, a jövőben már a megye más járásaiból érkező versenyzőket is fogadhatunk itt.
A közelmúltban - Búbos kemence névvel - létrehoztunk egy hagyományőrző társadalmi szervezetet, mellyel a falusi turizmust szeretnénk fejleszteni. Két kemencét építenénk az általános iskola területén, bemutatnánk a turistáknak a sütés folyamatát, illetve megkínálnánk őket a kemencékben sült ételekkel. Emellett pályázatot nyújtottam be a teleház létesítésére, s remélem, az idén meg is valósul a tervünk. Ezenkívül a kirándulásokról sem feledkezünk el, már két ízben felkerestük a Szinevéri-tavat, jártunk a Sipot-vízesésnél, valamint a Visk alatti mesterséges tavaknál. Ami pedig a terveket illeti, szeretnénk emlékművet állítani az aradi vértanúknak, s egy emlékparkot is létrehoznánk a község neves szülöttei tiszteletére.
- Az általános iskolában jelenleg 19 tanár oktat 73 tanulót - mutatja be a tanintézetet Kovács Lajos igazgatóhelyettes. - Végzőseink közül sokan az egyházi líceumokban folytatják tanulmányaikat, elsősorban a Tiszapéterfalvai Református Líceumban, valamint a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumban. Emellett pedig többen is a Munkácsi Humán-Pedagógiai Főiskolán, a Munkácsi Mezőgazdasági Szakiskolában, a Beregszászi Szolgáltatási Líceumban, a közeli középiskolákban (Beregszászban és Nagymuzsalyban), valamint magyarországi szakiskolákban tanulnak tovább. Az érettségizettek pedig a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve a Debreceni Egyetemen szereznek diplomát.
Az átlaghoz képest kielégítő a felszereltségünk. Van informatikai, biológia-, matematika-, ukrán nyelv- és irodalom-szaktantermünk, három éve hét komputert kaptunk a járási oktatási osztálytól a számítástechnikai kabinetünkbe, emellett pedig televízióval, videomagnóval és CD-lejátszóval is rendelkezünk, s most tervezünk beszerezni egy írásvetítőt. A szemléltetőeszközöket részben a járási oktatási osztálytól kapjuk, részben magunk vásároljuk, sőt mi is készítünk magyar nyelvű szemléltetőket, a beregszászi magyar konzulátus pedig térképeket ajándékozott az iskolánknak. Könyvtárunk 3000 kötetet tartalmaz, a magyar nyelvű szépirodalmi kiadványokat magyarországi társadalmi szervezetek és magánszemélyek, köztük Sárosorosziból elszármazott volt falubelijeink adományaiként kapjuk, s a Kereszténydemokrata Néppárt is ajándékozott egy könyvcsomagot az intézményünknek.
Az utóbbi három év során iskolabútorokat kaptunk a járási oktatási osztálytól, két éve bevezettük a gázfűtést, tavaly újra cseréltük az iskola tetőszerkezetét, és átfedtük az épületet, az idén pedig új nyílászárókkal váltjuk fel a régieket. A járási oktatási osztálytól ígéretet kaptunk az új ajtók, ablakok beszerzésére. Emellett az iskola környezetét is szépítjük, sikeres pályázatunk eredményeként játszótéri elemeket állítottunk fel az udvaron, és díszfákat ültettünk el a tanintézet kertjében.
A római katolikus egyházközség 450-470 lelket számlál. Hat éve Lengyel Donát ferences rendi szerzetes pap jár ki hozzájuk Nagyszőlősről, hetente kétszer, pénteken és vasárnap keresve fel a falut. Péntek délután hittanórát tart (rajta kívül még két hitoktató foglalkozik a sárosoroszi római katolikus gyermekekkel), utána misézik, vasárnap pedig délben tartja a misét. A gyülekezet az 1990-es évek elején visszakapta a plébániát, s hosszú évekig ott bonyolították le a vallástanórákat, az elsőáldozás utáni agapét (szeretetvendégséget), valamint a farsangi bált. Ám a 2001-es árvíz úgy megrongálta az épületet, hogy le kellett bontani, s bár a Munkácsi Római Katolikus Püspökség támogatásával tető alá hozták az új plébániát, még hátravannak a belső munkálatok, melyek elvégzéséhez nem csekély anyagi eszközre lenne szükségük, így jelenleg az iskolában tartják meg a hittanfoglalkozásokat, valamint az egyházi rendezvényeket. Nagy problémát jelent, hogy kiapadt a plébánia telkén álló régi kút, s bár fúrtak egy újat, sem a víz mennyisége nem elegendő, sem a minősége nem megfelelő. Az utca többi telkén is hasonló vízproblémákkal küszködnek a lakók, így az lenne a legjobb megoldás, ha a futballpálya mellett fúrt kútból vezetnék be a vizet, csakhogy ez nem csekély pénzbeli ráfordítással járna, miközben, sajnos, nincsenek bőviben az anyagiaknak.
1992-1993 során került sor a templom utolsó teljes felújítására, a 2001-es árvíz idején viszont annyi nedvesség szívódott fel a falakba, hogy az áradás után ki kellett szárítani azokat. Ami pedig a terveket illeti, fontos elérendő cél a torony tetőszerkezetének a felújítása (a faanyagot már beszerezték, s fel is dolgozták szarufákká, illetve lécekké), a templom átfedése, az ajtók, ablakok kicserélése, valamint a padok felújítása.
Vruzy írásmóddal 1260-ban említik először a községet. XIV?XV. századbeli régi templomát a reformátusok 1530-ban foglalták el. Sárosorosziban a katolikus hitélet a XVIII. század végén élénkül fel újra. 1810-ig a tiszaújlaki plébániának volt fíliája. Helyi családok jótékonysága segítségével ekkor nyer kis templomot és válik plébániává. Korábbi fiókközségei között volt Verbőc, mely valószínűleg az előbb Kerepeczi, majd Verbőczivé lett családnak, illetve magának Verbőczi Istvánnak, az ország törvényhozásának egyik hatalmas tényezőjévé lett nádornak is szülőhelyéül szolgált.
A jelenlegi tágas templom püspöki adományból épült 1839-ben. Utoljára 1990-ben végeztek rajta belső felújítást. Két harangja van. A plébánia anyakönyve 1810 óta íródik.
Műemlékértékű, s ma is működőképes orgonája Angster és fia pécsi orgonaépítők munkája 1907-ből.
Július 26-án, Anna-napkor - lévén, hogy a templomot is Szent Anna tiszteletére szentelték fel - nagy búcsút tartanak, melyre a közelebbi-távolabbi helyekről egybesereglenek a hívek (tavaly például két autóbusszal jöttek az ungvári járási Téglásról). Több pap is részt vesz az ünnepi misén, s bár nem minden évben, de Majnek Antal püspök úr is gyakorta megtiszteli jelenlétével a rendezvényt.
- A református gyülekezet 370 tagot számlál - tájékoztat Tóth Jolán, az egyházközség pénztárosa. - A lelkészünk, Orbán Sándor Benéből jár át hozzánk pénteken és vasárnap. Péntek délután vezeti le a konfirmációi foglalkozást, a hétköznapi istentiszteletet, valamint a bibliaórát. Vasárnap délelőtt istentiszteletre, vele egy időben vasárnapi iskolai foglalkozásra, délután pedig ifjúsági órára, illetve a fiatal házasoknak tartott foglalkozásra kerül sor. A templomban megtartott istentiszteletek kivételével a többi, fent említett egyházi rendezvénynek, valamint a hittanóráknak az egykori parókia helyén épített óvoda ad otthont, ugyanis a gyermekintézmény vezetője a rendelkezésünkre bocsátotta az épület egyik termét. Nyaranta pedig gyermekhetet szervez a lelkész, a felesége, valamint a benei és a sárosoroszi hitoktató, melyre az egyik évben Benében, a másik évben Sárosorosziban kerül sor, s mintegy 130 gyermek vesz részt a rendezvényen.
Legutóbb 1992-ben újítottuk fel a templom külsejét, 2003-ban pedig a belsejét, az utóbbit részben pályázati pénzből, részben a gyülekezet adományaiból végeztük el, s ugyancsak egy pályázat eredményeként sikerült új kerítést állítanunk a régi helyébe. A földgázvezetéket már behúztuk a templom telkére, de egyelőre nincs pénzünk a gázfűtés bevezetésére, így hűvös időben hősugárzókkal fűtjük az Isten házát. Ami pedig a demográfiai helyzetet illeti, az utóbbi öt-tíz évben egy szinten mozgott a gyülekezet lélekszáma, ám az utóbbi időben - örvendetes módon - már több család is vállalkozik rá, hogy felneveljen két-három gyermeket.
(Szerző: Sebi András nyugdíjas iskolaigazgató)